Koordinált képzés – Vágás alapjai

A két szemeszteres, projekt-szemléletű alapképzés célja, hogy a Vágó szakma lényegét érintő képességeket erősítse: vizuális történetmesélés,  szerkesztés, IT-ismeretek, dramaturgiai érzék, ritmusérzék, filmnyelvi- és filmtörténeti tájékozottság, hatáselemző képesség, filmzene- és filmhang iránti fogékonyság, szervezési képességek – különösen az utómunka időszakában, szoftverek- és computer technológia biztonságos kezelése, magas szintű filmszakmai ismeretek a teljes workflow áttekintésének érdekében.

A vágás jelentősége és ezzel együtt a vágói szakma presztízse, önállósága hihetetlen mértékben növekedett az elmúlt évtizedekben. A filmgyártás egész folyamatában itt, a vágószobában sűrűsödnek leginkább mindazon feladatok és sokszor dilemmák is, amiknek a művészi-szakmai jelentősége meghatározó a filmkészítés utolsó fázisában. Akkor, amikor még a történetmesélés hatásaival, a film szerkezetével, a jelenetek minőségével, dramaturgiai, formai és technikai részletekkel van módunk foglalkozni.

Szerencsére a vágói munka fontosságát ma már mindenki a helyén értékeli, így a korszerű filmoktatásban alapvetés: a filmkészítés során minden lényeges döntésünket annak figyelembevételével hozzuk meg, hogy az adott képnek, mondatnak, kamera mozgásnak, vagy színészi gesztusnak mi lesz a pontos helye és szerepe a vágás során.

Ezért a forgatókönyvíró képzés koncepcióját összehangoltuk a másik hat szak – operatőr, rendező, producer, forgatókönyvíró, filmszínész, hangmester – módszertanával és órarendjével.

Az egy szemeszteres, projekt-szemléletű alapképzés célja, hogy a Forgatókönyvírói mesterség lényegét érintő képességeket erősítse: történetmesélés, karakter ábrázolás, dramaturgiai érzék, párbeszéd írás.

Forgatókönyvírónak lenni minden műfajban komplex tudást, érzékenységet, szakmai felkészültséget, de mindenekelőtt magas fokú együttműködési kultúrát feltételez. Éppen ezért tartjuk fontosnak, hogy hallgatóinkat már a kezdetektől a közös munka élményére készítsük fel. A filmes alkotói pálya egyik alaptétele, hogy az ötletek kidolgozása, a film megtervezése, előkészítése, forgatása, utómunkája és a közönséghez való eljuttatása- tehát a teljes filmgyártási workflow – az alkotók és szakemberek partneri viszonyára épüljön.

Érdekes megfigyelni, hogy a forgatókönyvírók is egyre inkább gondolnak a film szerkezetére és azokra a dramaturgiai fordulópontokra, amiket majd a vágás során – a filmet olykor újraírva – a rendező és a vágó véglegesítenek.

A vágó, mint a rendező legfontosabb alkotótársainak egyike, nem csak dramaturgiai, hanem technikai szempontból is gondozza a filmet. Nem véletlen, hogy az igazán igényes filmek esetében a vágót már a forgatókönyv fázisban bevonják a munkálatokba, majd a forgatáson is gyakran jelen van, hiszen az ő feladata, hogy a nézőt képviselve, a hatás érdekében javaslatokkal éljen és egy-egy jelenethez adott esetben plusz beállításokat kérjen. Szintén a vágó feladata, hogy az előkészítéstől kezdve áttekintse azokat a technikai sztenderdeket, amik a különféle filmgyártó részlegek munkáját összehangolják és biztosítják a technológia magas szintű lebonyolítását

A kurzus során a hallgatók a saját szakmájuk követelményei mellett a közös filmes feladatokra koncentrálnak. A hat szak diákjainak együttműködésében előbb az egészen rövid mozgóképes vázlatok, etűdök, kísérletező- és műfaji gyakorlatok készülnek el, majd a hallgatók szintén közösen készülnek fel a szemeszter végére elkészítendő vizsgafilmjükre.